Gréti & Gergi

Még pénteken történt velünk.

Elvittem a gyerekeket úszni. Elég régóta ugyan arra a helyre járunk, ügyesen bemennek a minik, köszönnek megkapják a karszalagot, szekrénykulcsot és mennek is átöltözni. Most is így volt. Ügyesen és gyorsan átöltöztek és mentek is Laci bácsihoz a medencéhez én pedig leültem egy asztal mellé és tanultam. Mikor végeztem mentünk le az öltözőkhöz és míg törölköztek nyitottam volna a szekrényt.

De nem kellett nyitnom, nyitva volt és a gyerekek összes ruhája, hátizsákostól eltűnt!

Kiakadtam egy kicsit, na jó nagyon.

Megnéztem a mellette lévő szekrényeket, sehol, semmi.

Szóltam a recepción, meglepődtek és Ők is lejöttek a szekrényekhez és persze, hogy Ők is mindent megnéztek és nem találták. Előkerült az igazgató, megnézték a kamera felvételét, ne látni, hogy valaki kisétált volna a hátizsákkal.

Fogtam a telefonom és rendőrt hívtam. Nem az érték miatt, hanem azért mert idegesítő számomra, hogy "kis érték, nem gond, hagy vigye" rendszer működik Magyarországon.

Kijöttek, közben a gyerekek sírtak, meglepődve érzékelték, hogy velük is történhet ilyen. Amiről eddig csak hallottak, ami olyan távolinak tűnt. Most az Ő ruháikat, kedvenc papucsukat vitték el.

A rendőrök rendesek voltak, gyorsan kiértek, meghallgattak majd Ők is megnézték a szekrényeket, persze Ők se találtak semmit! Kérdezték teszek-e feljelentést és Én úgy döntöttem, teszek. Felvették az adataimat, panaszomat, egyeztettek a recepciós hölgyekkel. Az Ő adataikat is felírták majd eljöttünk. A telefonszámom azért megadtam, ha bármi van fel tudjanak hívni az uszodából.

Hazaértünk, Gergőm vigasztalhatatlan volt, kérte a pókemberes felsőt és a papucsot. Nem értette, hogy miért nincs ha el is vitték akkor a rendőrök miért nem hozták vissza neki? Csalódott volt, de nagyon. Sírdogálva aludt el, a karjaimban.

Reggel csörgött a telefonom, az uszodától hívtak. Megtalálták a ruhákat, táskástól. Abban a szekrényben volt amit többen átnéztünk, Én, a két recepciós és a két rendőr. Akkor persze üres volt, szombat reggelre meg valahogy belevarázsolódott minden és be is záródott az addig nyitva lévő szekrény!!!

Gondolom, aki kivette a dolgainkat nagyon ledöbbent azon, hogy kihívtam a rendőröket és feljelentést is tettem, inkább visszarakta mint, hogy a rendőrök találják meg nála.

A gyerekek örültek nagyon :) én is megkönnyebbültem de azért maradt bennem tüske. Nem az uszoda miatt, Ők maximálisan együttműködőek voltak. Az ember/emberek miatt! Aki/akik szemrebbenés nélkül elvette/elvették a gyerekek ruháit. Lopni bűn, de gyermektől lopni még rondább dolog.

Grétának van egy nagyon rossz tulajdonsága: a kezét, száját szemrebbenés nélkül a ruhájába törli. Rászóltunk már milliószor, volt büntetés, veszekedtünk vele, szépen kértünk, de Ő nem és nem hajlandó ezen változtatni.

Ma délután evett túró rudit majd teljes nyugalommal a nadrágjába törölte a kezét. Első felindulásomba a bünti falhoz küldtem, majd miután eljött onnan levetettem vele a nadrágját és kézzel kisúroltattam vele a csokifoltot. Kicsit meglepődött, főleg akkor, mikor közöltem vele, hogy a jövőben minden alkalommal amikor szándékosan törli a száját, kezét a ruhájába , Ő fogja kimosni.

Lehet kicsit durván hangzik, de nagyon fel kell hagyni ezzel a rossz szokással. Szeptembertől iskola és oda nem mehet sok váltóruhával, ha meg csúnya foltos a ruhája kicsúfolhatják.

Idén pünkösdkor se maradhatott ki a kirándulás. Igaz most Tőserdőre mentünk, de a barátaink is jöttek:).

Péntek kora este értünk le, első utunk Talmácsi bácsi fagyizójába vezetett. Kicsit lehűtöttük magunkat majd mentünk a házhoz. Ott mi voltunk lent először idén, mint évek óta. Combközépig érő gaz volt mindenhol, a kaput is alig lehetett kinyitni. A minik játszani kezdtek, Z nekiállt a gazt levágni én pedig kitakarítottam a házat. Már sötétedett mire abbahagytuk és leültünk beszélgetni. Gergőke hozzám bújva elaludt, de Grétikét se kellett sokáig ringatni :).

Szombat reggel korán keltünk majd folytattuk az előző este elkezdett munkát. Gréti izgatottam szólt, hogy amit este látott a ház mögött és amitől megijedt most is ott van csak épp már nem ijesztő. 3 pár hetes kiscica költözött be az ereszcsatornába. Vittünk ki nekik ételt majd igyekeztünk nem zavarni őket. Délelőtt megérkeztek Melinda barátnőmék :), hamar feltalálták magukat a gyerekek. Kicsit beszélgettük majd összeszedtük a napozó matracokat, törölközőket és kimentünk a strandra. Hatalmasat pancsolt mindenki, 2 után beültünk egy büfébe és megebédeltünk, majd folytatódott a fürdőzés. Csak a fejeket kellett mindig számolni :). Hamarosan befutottak Verusék is, bejöttek Ők is a strandra és csatlakoztak a nagy melegben. Este elsétáltunk fagyizni, majd már elég későn ugyan, de szalonnát is sütöttünk. A gyerekek 11-ig bírták, akkor szinte beájultak az ágyba. Gréti és Lilla együtt aludtak, de Dani is a mi szobánkba aludt, na meg Gergő is. A felnőttek éjfél utánig bírták.

Vasárnap reggel kicsit kómás volt a csapat, de azért összeszedtük magunkat. Megfőztük az ebédet, közösen. Robi és Peti készítették elő az összes zöldséget, nekem csak fel kellett készítenem. Miután kész lett kimentünk a strandra. Már fáradtabbak, nyűgösebbek voltak a gyerekek, de azért élvezték nagyon :) Mikor megéhezett a csapat kimentünk ebédelni, majd visszamentünk játszani. Strandolás után Meliék összepakoltak majd elmentünk még fagyizni az indulásuk előtt. 5 körül szerettek volna elindulni, helyette 7 -kor sikerült :) Miután visszaértünk a házhoz Verusék is összepakoltak majd szép lassan elindultak.

Mi hétfőn reggel befejeztük a pakolást, gaztalanítást majd bepakoltunk az autóba és a nagy forgalom előtt hazajöttünk.

Jól sikerült nagyon a hétvége, megbeszéltük, hogy lesz folytatás és akkor reméljük Mesiék is tudnak majd csatlakozni.

Tegnap ebéd után elhoztam a miniket az oviból. Mikor odaértem meglepődve láttam, hogy nem az óvó néni mesél a bent alvó gyerekeknek, hanem az én drága kicsi lányom. Végighallgattam a mesét, nagyon ügyesen, szépen, érthetően mondta el.

Büszke voltam (vagyok) ám rá!

Tegnap volt a nagy nap! Május 29.-én elballagott az oviból. Megkapta a kis batyut az útra :).

Kicsit furcsa volt ám a tegnapi nap. Délelőtt még a dadusok és óvó nénik ajándékát csomagoltam délután pedig Z-vel bementünk az óvodába és megnéztük az évzárót és a ballagó nagycsoportosok műsorát.

Gergőkénk is szerepelt az évzárón, hát nagyon cuki volt. A kis golyó fejével kitűnt a többi gyerek közül, de a viselkedésével is :). Okozott pár derűs pillatatot a résztvevőknek az biztos :).

Grétiék műsora is szép volt csak kicsit hosszú. és hangosítás se volt. Megkönnyeztem mikor  néztem őket. Még csak most ültem az első szülői értekezletén, kicsi Gergő ott volt a mózeskosárban mellettem és én jegyzeteltem. Most Gergő is már ovis Gréta meg már iskolába megy. Nagy lány már és mégis kicsi. Szeptembertől vége a sok-sok játéknak és mókázásnak, jön a tanulás, a feladatok. Változni fog sok minden az életében/életünkben.

A csoport nevében készített ajándékokat odaadtuk Mariannal mindenkinek. Szerencsére örültek neki és tetszett is :). Nem tucatajándékot kaptak, hanem kézzel készült virágokat, fa táblát.

Gergely is elbúcsúzott a saját óvó nénijétől és daduskájától. Még járnak ugyan majd 1 hónapig oviba, de most odaadta a virágokat.

Mentovics Éva: Búcsú az óvodától

Első nap az óvodában

sírdogáltam – úgy tudom.

Csordogáló könnyeim közt

mosolyt láttam arcodon.

Ölbe vettél, cirógattál,

megfogtad a kezemet.

Bátorító mosolyodból

sugárzott a szeretet.

Tyúkanyóként óvtál minket,

tanítgattál, neveltél.

Játék közben számtalanszor

velünk együtt nevettél.

Óvó nénik, dadus nénik,

kis pajtások, óvoda …

Az itt töltött szép éveket

nem felejtjük el, soha.

Az már tény, hogy Grétus szeptembertől iskolás kisnagy lány :). Beszéltük Z-vel, hogy mi lenne ha Gergőt átíratnánk az iskola melletti oviba, reggel nem kellene 2 felé szakadni és délután is könnyebb lenne elmenni értük.

Felhívtam az ovit, azt mondták menjek be és beszéljem meg az igazgatónővel.

Bementem, még múlt héten kedden. Az igazgatónő nagyon kedves volt és legnagyobb meglepetésemre, semmi akadályát nem látta annak, hogy Gergő oda járjon oviba szeptembertől. Mondta, hogy nincs sok gyermek és bőven befér a kisfiunk egy csoportba. Itt vegyes csoportok vannak, legkisebbektől a legnagyobbakig, az ovi hagyományőrző. Rendszeresen készülnek minden ünnepre, önállóságra nevelik a gyerekeket.

Ma reggel már voltam is beíratni a kis drágámat. Hamarosan hozni fogja a postás a határozatot és szeptembertől nem csak Grétának fog változni az élete :).

Beszéltem már a mostani ovijának a vezetőjével is. Sajnálják nagyon, hogy elmegy a Gergő, de megértik. Annyit mondott még Edit néni, hogy ha nem szokja meg a kis legény az új közösséget Ő bármikor visszaveszi a csoportba :).

Ma reggel már arra ébredtünk, hogy esik az eső, de az még nem volt vészes. Nem sokkal később még a napocska is kisütött :)

Miután a minik megkapták a gyereknapi meglepiket és játszottak is vele, a legót is összerakták gondoltuk elmegyünk szavazni. Biciklizni szerettünk volna, de sajna Z hátsó kereke defektes lett, így átültünk autóba. Szavazás után elmentünk boltba. A parkolóban volt tűzoltó autó, rendőr autó, rendőr motor. Lehetett biciklizni egy kijelölt ügyességi pályán, tesztet kitölteni. Igazi gyereknapi program, oda is mentünk a gyerekekkel :) Kicsit nézelődtek, játszottak. Hirtelen beborult az ég majd elkezdett esni az eső. Bementünk a boltba és ott nem igazán érzékeltük, hogy mekkora vihar lehet.

Pedig hatalmas volt, gyakorlatilag fél órán keresztül nem esett hanem ömlött az eső, elején jéggel keveredve :(

Ahogy jöttünk hazafelé a kis utcákban állt a víz, több háznál a pincékből szivattyúzták ki a vizet. Mikor hazaértünk azt láttuk, hogy a garázsbejáró előtt álla a víz, nem bírta elvezetni a csatorna, a ház mellett, a diófa alatt és gyakorlatilag mindenhol hasonló volt a helyzet. Z átöltözött, lement. A garázsban 25-30 cm víz állt :( a cement, a krumpli, pár üveg befőtt, a műhelyembe való asztallap, a kazán, minden víz alatt :(

Hívta Z a tűzoltókat, segítőkészek voltak, de sajnos nem tudtak kijönni, 40 cm alatt nem működik a szivattyú. Ahogy elállt az eső elkezdett apadni a víz, na meg Z a szerelő aknába lapátolta inkább, mint, hogy továbbra is ázzon minden.

5 éve itt élünk, de ekkora eső még nem volt!

Már egy hete nyitva van a közeli eperföld de eddig még nem jutottam el sajnos.

Na de tegnap délután bizony elmentünk :) persze csak hárman, Gréta, Gergely és én. Z nem mozdult a kanapéról.

Bánhatja.

A levegő jó volt, a mozgás is megvolt, mert nagyon-nagyon sokan voltak és egész hátra sétáltunk a föld végébe, hogy találjuk szép piros szemeket. Közben azért eszegettünk is. Gréta és Gergő is lelkesen kóstolgatta a kisebb, nagyobb szemeket :).

4,5 kiló epret szedtünk most, ez hétvégére elég lesz és a jövő héten biztos fogok még menni és szedni, hisz a diétás lekvárom elfogyott már.

Este a tejbegrízre kakaópor helyett turmixolt eper került. De még utána is lecsúszott egy tálka eper minipasinak és nekem is. Gergő olyan mint én, eper az egyik kedvenc gyümölcse, csak eszi és eszi, bármikor bármennyit eltűntet :).

Tegnap családi nap volt az óvodában. Az szmk-s szülők, azaz többel közt én is, szervezték. Volt kézműves foglalkozás, kirakó, zsákbamacska, ugrálóvár, arcfestés és sok-sok játék, nevetés :). Még ebéd is készült, paprikás krumpli, amiből mindenki kapott. A gyerekeknek szerveztek sétakocsikázást, egy kedves vállalkozónak köszönhető, illetve még torta is jutott a miniknek egy cukrászda felajánlásának köszönhetően.

Egész héten kérdőjeles volt, hogy meg lesz-e tartva egyáltalán, elég mostoha időjárás volt, folyamatosan esett és fújt a hideg a szél. Május ide vagy oda bizony még volt, hogy be is kellett gyújtani mert annyira kihűlt a lakás. Még péntek este is szakadt az eső. Abban egyeztünk meg, hogy szombat kora reggel telefonálok, az oviba, hogy meg lesz-e tartva a móka vagy sem.

Szent Péter igencsak kedvelheti az ovisokat, hisz reggel sütött a nap :). Összeszedtem a kreatív játszóházhoz készített gipsz formákat és mentem is az oviba. Felkészítettük az ételt, fel lett díszítve az udvar, igyekeztünk  mindent megcsinálni ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat.

9 körül kinyitottuk a kaput és már szállingóztak is a résztvevők. Nagyon gyorsan telt az idő, igazán jól sikerült a nap. Az ovinak is gyűlt össze egy kis pénz a tisztelet jegyekből, és a gyerekek is kellően lefáradtak az ugrálásba, rohangálásba.

Eljött a polgármester is ( a meghívóját Gréta és Linett rajzolta meg), a helyi tévé is megtisztelte az ovit és csinált felvételeket. Kicsi Gergőm úgy gondolta, őt vegye fel a kamera, ezért mikor kész lett az arcfestése odaállt az operatőr elé és csak állt és állt :) Mikor észrevette őt a riporter rá irányult a kamera és bizony felvette, majd egy csoporttársa, aki szintén oroszlánnak álcázta magát, mellé ment és produkálták magukat egy kicsit :)

Gréti a zeneovis társaival bemutatta, hogy mit is tanultak idén Pálma nénivel. Nagyon ügyesek voltak :).