Gréti & Gergi

Már régebben is feltűnt, hogy a legtöbb autós milyen lekezelő és utálatos a kerékpárosokkal de most sajnos azt tapasztaltam, hogy a gyerekekkel sem tesznek kivételt.

Kicsi lány minden nap nyúz, hogy tekerjünk, ma reggel is ezt tette. Bicóra ültünk és elindultunk be Miklósra a pékséghez, hogy ott megvegyük az uzsonnájukat. A kerékpár úton nem is volt semmi gond, szerencsére le van választva jól láthatóan az autó úttól.

De!!!

Ahogy beértünk Miklósra véget ért a kerékpárút és még csak használható járda sincs! Pedig próbálkoztunk ott menni, de keskeny is és tele van gödörrel a beton=balesetveszély. Csinike mondta, hogy menjünk inkább ki az úttestre, mert Ő bizony a járdán fél. Jobban mint kint félne. Kimentünk.

Volt olyan autós aki nem vette a fáradtságot, hogy nagy ívben kerüljön ki minket. Minek is az..... Amikor át akartunk menni az úttest másik oldalára, hisz ott a pékség, jöttek autók. Megálltunk, hogy megvárjuk elmenjenek. Egy se fékezett, hogy átengedjen, de volt aki ránk dudált és mutogatott, hogy mit keres a gyerek az úton. Neki is át kell menni valahol, Zebra közel-távol NINCS, ellenben türelmetlen autósok tömkelege VAN.

Miért kell vajon ezt csinálniuk? Én ha látom, hogy kisgyerek biciklizik lassítok és figyelek rá, ha át akar menni az úton bizony átengedem, nem azon a pár másodpercen múlik, hogy odaérek-e az adott helyre. Eszembe se jut rádudálni a kisgyermekesre, hisz a kicsi megijedhet, pánikolhat és rossz fele fordulhat. Ha kint teker az úton akkor nagy ívben kikerülöm. Ezek annyira alapvető és természetes dolgok lennének, nem értem, hogy miért nem lehet betartani. Ők is voltak gyerekek, tanultak biciklizni, nekik is lesz vagy ne adj Isten van gyermekük aki tanulni fogja a közlekedést, akkor miért nem tudnak figyelni és segíteni a tanulást. Hisz valamikor rájuk is figyeltek, nekik is segítettek.

A másik meg. Mindenhol építenek kerékpárutat csak ott nem ahol kéne. De ha kerékpár út nincs is, legalább a járda alkalmas lenne arra, hogy a gyermekek ott tekerjenek. De nem, a gyerek kockáztassa az életét a rossz úton mert az önkormányzat sajnálja arra a pénzt amire kéne.

2013 :( így kell ezt csinálni :(

........Grétike a biciklivel.

Ma már megtanult egyedül elindulni és elkezdte használni a féket is.

Most igazán ráérzett a bicózásra :) Nem is akarja abbahagyni, folyamatosan a fülemet rágja, hogy menjünk már ki tekerni. Na de Gergő lemarad, hisz Grétike tempója túl gyors a számára, na meg sok is neki az a nagy kör amit délelőtt és délután is megteszünk. Így egyenlőre nem emeljük a távot.

Ha már kellően biztosan fog tekerni csini bemegyünk majd miklósra a pékségbe. Megdolgozik majd az uzsonnáért :) Gergőke meg ellesz a gyerekülésben mögöttem.

Ma reggel korán keltünk és irány a kórház.

Vérvétel, röntgen, EKG.

Bejelentkeztünk a kartonozóba, rengetegen voltak és senki se állt volna egy centivel se arrébb, inkább lökdösődtek az emberek.

Fel a negyedikre, a doktor úr asszisztensétől megkaptuk a beutalókat, elmondta a tudnivalókat. Le az elsőre, bekopogtunk a fülészetre, mondták várjunk kicsit. Pár perc múlva mehettünk is be és már vették is le Grétikétől a vért. Hihetetlen, hogy milyen nagyon ügyes volt. A szeme se rezzent a tűszúrásra. Érdeklődve nézte, ahogy folyik a kémcsövekbe a vére. 7 kémcső vért vettek tőle és zokszó nélkül tűrte. Meg is dicsérte a két nővérke, hogy nagyon ügyes :)

Utána irány a röntgen. Itt evett végre pár falatot Grétike, na meg ivott is. Már nagyon éhes volt.

Hamar behívták, kedvesek voltak nagyon. Hipp-hopp végeztek és már jöttek is ki apával.

Némi hiszti az unalom miatt és mert már menne tekerni majd mentünk tovább az EKG-ra.

Na itt rengetegen voltak és egy semmire se jó számozással hívták be az embereket. Mikor megkérdeztem egy ott dolgozót, hogy mit csináljak a papírral a kezemben rám mordult, hogy húzzak sorszámot és várjak.

Ez van....

Vártunk.

Nyűglődött csinike és Gergőke is, egyre türelmetlenebbek lettek és ezáltal hangosabbak. De talán ez volt a jó. Egyszer csak kinyílt az ajtó és egy hölgy megkérdezte, hogy "ide várnak a gyerekek?" és már mehetett is be Gréti.

1 egész perc volt neki az EKG majd jöttek is ki és indulhattunk haza.

Jövőhéten csütörtökön megyünk az altatóorvoshoz, majd pénteken kora reggel már a műtét jelenünk meg.

Huh de közel van, de ezáltal az is, hogy jobban halljon végre csinike.

Csinikét most a széltől is óvjuk. Nem szabad megfáznia a műtét előtt, eddig is vigyáztunk rá persze, de most még jobban figyelünk. Nem ehet annyi fagyit, nem állhat huzatba, mindig viseljen zoknit nyár ide vagy nyár oda......

Ma épp szünetelteti magát a jó idő, fúj a hűvös szél.

Mikor készültek kimenni az udvarra előkerült a pulóver, hosszúnadrág és bizony a sapka is. Pulcsi, nadrág csak-csak de a sapi kiverte Grétikénél a biztosítékot. Elkezdett sírva hisztizni, hogy Ő bizony azt nem veszi fel, Gergő nem vesz akkor Ő sem. Gergőkém egy darabig nézte Őt, majd odament, átölelte, megpuszilta. Végezetül pedig levette a polcról a saját sapkáját, feltette a fejére és mondta is csininek: "Nézd cicaborsó, én is fölteszem a sapit, csak ne légy szomorú"

Az Én kis majdnem háromévesem!

Így már Gréti is felvette és kivonultak játszani :)

(az már zárójeles, hogy 5 perc múlva már zengett az udvar mert összevesztek :) )

Csinike 2 éve hatalmas lendülettel kezdett biciklizni de az a lendület valahol elveszett és csak a hiszti maradt. A korosztályából már nagyon sokan ügyesen tekerte de Ő csak hisztizett és elesett a bicóval.

Most nyáron gondoltam változtatok rajta.

Ígéretet tettem neki, ha megtanul ügyesen tekerni akkor rendszeresen átjárunk majd Halásztelekre a játszótérre.

Ekkor már hajlott a tekerés felé de a dac és a hiszti még erősebb volt sajnos.

Anyósomék pénzt adtak neki a névnapjára, én meg mondtam, hogy akkor mi azt pótoljuk ki és kapjon a korosztályának megfelelő méretű kerékpárt, hátha az segít.

Megbeszéltük vele, hogy a bicó egyik fele anyósoméktól van a másik fele pedig tőlünk, születésnapi elő ajándékként.

Megértette, elfogadta.

Hétvégén voltunk kerékpár nézőben, egy jó nagy áruházba mentünk ahol ki lehetett próbálni a bicajokat. Először jött a hiszti, dacoskodás. Közben Gergő ügyesen elkezdett tekerni egy neki való, pótkerekes bringán. Lazán 1 km feletti távot tekert :)

Hiszti közben látta, hogy nála fiatalabb kislányok vígan tekernek, elgondolkozott. Próbálkozott, nem ment, hisztizett.

Majd odaadtam neki egy 16-os kerékpárt. Arról simán leért a lába.

Láss csodát!

Biciklizett a lány, pótkerék nélkül!

Na akkor újra legyen a 20-as bringa.

Nem ment, újabb hiszti.

Meguntuk, eljöttünk.

Megszeppent, azt hitte, onnan már az új bicaját is hozzuk, de hát nem.

Itthon megbeszéltük Z-vel, hogy mégiscsak lesz kerékpár, de csakis 20-as.

Szétnéztünk a neten és találtam is egy egész jót elfogadható áron.

Hétfőn este családilag el is mentünk megvenni. Grétike nagyon izgatott volt.

Kedden együtt felpumpáltuk a kerekeit majd félve próbálkozott, nem ment neki és tiltakozott a többi próba ellen.

Ma reggel bicó elő, utcára ki és hajrá.

És ügyesen TEKER.

Bicajozik a lány két keréken.

Az elindulással és a megállással még vannak gondok de szerintem pár nap és az is menni fog.

Már nagyon-nagyon várja, hogy menjünk a játszótérre :)

Napok óta tartósan 35 fok felett van a hőmérséklet.

Gyerekek egész jól viselik, a teraszra kikerült a felfújhatós medence, abban cserélgetjük a vizet. Nem nagy de arra épp tökéletes, hogy pancsoljanak és kicsit felfrissüljenek :)

Enni nem nagyon esznek, inkább csak isznak illetve jégkrémért kérnek. Már csináltunk házi gyümölcs jégrémeket. Elkészítése is móka illetve ízleni is jobban ízlik nekik mert saját munka :) Nem beszélve arról, hogy csak gyümölcs és semmi tartósító, meg mesterséges színezék és társaik.

A legnagyobb melegbe nem mehetnek ki, akkor bent marják egymást vagy épp a legjobb tesók :)

A lényeg, hogy elvagyunk :) Füzetezünk, rajzolunk, pancsolunk, lekvárt főzünk, csavargunk :)

A nagy meleg ellenére élvezzük a nyarat!

Tegnap délelőtt felhívtak a Jhan Ferenc kórházból, július 5.-én 7:15-kor szeretettel várnak minket a fülészeten. Műtét aznap, és már 6.-án haza is jöhetünk.

5.-e mindjárt itt van :) még korábban is lesz a műtét mint a HP-ba lett volna.

Apropó, Heim Pál.

Tegnap kora délután hívtak a kórházból, hogy csinike a HP-ban várólistán van. Mondtam, hogy az már le lett mondva, az első alkalmat Ők mondták le a július 11-et már mi. Kérdezte, hogy a Jhan Ferencbe megyünk-e, mondtam, hogy csakis oda, a HP hanyagoljuk. Miután letettem hívtam a HP rendelőjét. 5. alkalommal sikerült beszélnem egy hölggyel és mondtam, hogy lemondom a műtétet. Erre Ő, hogy nincs ott a fűzet, meg nem ér rá, meg hívjam Őket máskor.... Mondtam hogy már telefonáltam ez ügyben de nem történt semmi, nagy nehezen felírta Grétike nevét és az időpontot amit lemondanék de azt még mondta, hogy ez így korántsem biztos és telefonáljak majd másnap délelőtt.

Nem hiszem el, hogy 2013-ban ennyire lehetetlen legyen lemondani egy műtéti időpontot! Normális és figyelmes akartam lenni, hogy aznap Grétike helyett egy másik gyermeket meg tudjanak műteni, hisz olyan sokan várnak mandula műtétre. De ebben az országban ezt nem díjazzák, sőt nehezítik :(

Ma reggel korán keltünk és már 7 előtt a kocsiba ültünk, robogtunk a kórház felé. Jó nagy volt a forgalom, de szerencsére pont időben odaértünk.

Doktor úr elkérte a cd-t amire a Heim Pálban másolták Grétike ct vizsgálatát, majd mondta menjünk a hallásvizsgálatra.

Szerencsére ott sem kellett sokat várni, hamar bement Grétike. A vizsgálat alátámasztotta a ct eredményét:( ott ahol egy kiugró "hegynek" kellene lennie a papíron még csak aprócska domb sincs :( tele van folyadékkal a dobhártya mögötti rész.

Megnézte a doktor úr, majd megbeszéltük, hogy kiveszi az orrmandulát és ha indokolt akkor tesz a fülecskékbe tubust, hogy könnyebben távozzon majd a folyadék. A műtét után várunk 2 hónapot majd újabb ct vizsgálat és ha szükséges akkor fogja megcsinálni az endoszkópos arcüreg tisztító műtétet. Ez így már sokkal jobban hangzik, mint a "mindenképpen törni kell az arccsontot" megoldás.

Június 28.-án megyünk vérvételre, ekg-ra, belgyógyászati vizsgálatra. Július 4.-én beszélünk az aneszteziológussal majd valamikor utána lesz a műtét. Kb akkor, amikor Farkas doktor is műtené, de mind a ketten (Z és Én is) biztosak vagyunk benne, hogy Grétikénk itt és most van jó helyen.

Kicsi lány kedvenc csatornája mostanában a Da Vinci Learning. Ott meg nagyon sok kísérletet mutatnak be. Ennek következményeként folyton nyúz, hogy kísérletezzünk itthon is. Én meg töröm a fejem, hogy mi az amit már megcsinálhatok vele mert elég nagy hozzá, de van itthon minden hozzá. Ha esetleg még sincs minden akkor nem kerüljön túl sokba a beszerzése. Na meg kellően látványos legyen.

Hát kellően feladja ám a leckét

Most hétvégén elég látványos lett a kísérletünk.

Nem sok minden kellett hozzá. 1 gyertya, kb 1 dl víz, pici ételfesték, hogy látványosabb legyen, egy leveses tányér és egy magas pohár vagy befőttes üveg.

A víz az ételfestékkel a tányérba került, bele a gyertya ami meg lett gyújtva majd ráborítottuk a poharat a gyertyára a gyerekek pedig tapsolva, ujjongva nézték ahogy a vizet felszippantja a hő hatására keletkezett vákuum. A legnyerőbb a bugyborékolás volt. Jó pár alkalommal meg kellett gyújtani a gyertyát :)

Tegnap reggel mosolyogva ébredt minicsini :)

Már nagyon várta ezt a napot, megkapta tőlünk a várva várt és már jó pár napja kiválasztott fürdőruhát és meglepiként még egy filctoll készletet.

Fel is vonult a szobába és rajzolni kezdett, alig bírtam rávenni, hogy öltözzön és induljunk a hév-hez az apjával.

Menet közben felhívtam a barátnőm által ajánlott fül-orr-gégészt. A hangja kedves volt a telefonban.
 Sikerült vele megbeszélni, hogy még hétfőn megnézi Grétit.

5 után felvettük Z-t a munkahelyén majd irány a doktor úr rendelője. Hol szakadt az eső, hol csak csepergett de nagyon undok idő volt.

Az orvos viszont kedves volt és figyelmes. Megvizsgálta Grétikét, megbeszéltük az előzményeket. Kérte hozzuk el a Heim Pálból a ct vizsgálat eredményét, csütörtökön megyünk be hozzá a kórházba és hallásvizsgálatot csinál Grétinek ( többek közt ezt sem csináltatott Farkas doktor, Ő jó szakember, de sokszor sajnos nem elég, hogy Ő már alap dolgokból ki tud valamit jól következtetni, hanem biztosat kell tudni, azt meg vizsgálatok által lehet) a vizsgálat után megbeszéljük a többit. Az orrmandulát biztos ki kell venni.