Gréti & Gergi

Z ma "halálán van".

Nem lehet hozzá szólni, a hője megközelítette a hőemelkedési állapotot (36,9), mióta felvettük a HÉV-nél csak a nyűglődését lehet hallani. Csini próbálna hozzá közeledni, hogy együtt játszanak, olvassanak de csak mogorva válasz van és ideges szavak. Mikor hazaért melegítettem neki mézes teát. Fél óra múlva odamorogta nekem, hogy Ő forrón kéri. Na de könyörgöm, fél óra alatt kihül. De ez nem érdekes, volt oka morogni megint.

Szabályosan előadja a nagyhalált.

Oké, elhiszem, hogy rosszul van, nyűgös, de azért próbálhatna normálisan is szólni hozzánk. Ha én beteg vagyok ugyanúgy meg csinálok mindent és még cicussal is foglakozom, mint bármikor máskor.

Remélem holnapra jobban lesz.

Leültem, hogy írok pár posztot, pótlom a lemaradásom de megkaptam a "parancsomat"

"Anyuci lecsukod most a laptopot és olvasod nekem AnnaPetit. Most! Mondom most!"

Úgyhogy erről ennyit. Majd folytatom valamikor.

tegnap a két "dög" na jó, a két kutya nagyon kiakasztott! Az már lassan megszokott számunkra, hogyha valamit kintfelejtünk az rögtön szétrágják, tönkreteszik. Igyekszünk vigyázni a dolgokra. De tegnap nagyon rosszat tettek.

Gyönyörű napsütéses idő volt tegnap. Mintha végre tavasz lenne. Z-vel összenéztünk és egyszeree döntöttünk úgy, hogy Ő kirakja a nagy szárítót és meg elindítom a mosógépet 2 nagy pléddel. Hiszen most a szép napsütésben estére meg is szárad. Meg is csináltuk. Ki is teregettem. Majd 1 jó óra múlva hallom, hogy Z nagyon szitkozódik kint. Kimentem. A két rosszaság lerántgatta a takarókat és boldogan, elégedetten feküdtek rajtuk!

Kikapott mind a kettő. Nem kicsit, de nagyon.

Van ám nekik plédjük saját. 2 darab is. Na meg padlószőnyeg a házukba. De nekik az kevés volt. A miénk kellett.

Plédek be, mosás újraindít. De estére már nem teregettem ki. Ma reggel a terasz lépcsőjét elzártam előlük, így nem tudnak feljönni a legnagyobb bánatukra, és kiteregettem oda a plédeket. Ma már nincs olyan szép napos idő mint tegnap volt de azért remélem meg fognak száradni.

A két eb meg most hízeleg nekem, Z-nek persze nem, Őt kerülik. Engem meg próbálnak megpuhítani. Reggel is jött oda hozzám mind a kettő. Egyik jobbról, másik balról nézett rám esdeklően. Mikor lementem begyújtani rögtön ott termettek és próbáltak bújni, na meg próbáltak eszméletlen jó és szótfogadó kutyusnak látszani.

Reménytelenül. Legkésőbb márciusban el fog készülni a keneljük. Be lesznek zárva ha ilyen nagyon rosszak.

Ma hajnalban Z elment itthonról. Cicusunk még aludt, még szinte én is.

Csinci fél hétkor felébredt és rögtön leltározott. Dani baba megvan, anya megvan, fordítja fejét a másik oldalra. Apa sehol.

- apucika lement tűzet nézni?

- nem drágám, elment itthonról, majd jön valamikor később.

- nem, apa nem ment el köszönés nélkül! Apa tűzet néz! (szinte kiabál)

- sajnos elment apa.

- de miért? Cica akart hozzá bújni :(((

És sírt a kis drágám. Alig bírtam megvigasztalni. Zokon vette a "meglógást"

Azért abba boldogan beleegyezett, hogy mire az apja visszaér megcsináljuk a sütit és akkor majd boldogan fogadhatja azzal az Ő apucikáját.

Ma felavattuk az új kézi mixeremet.

A tiramisuhoz kisütöttük a piskóta tésztát. Az én drágám nagyon ügyesen segített. Ő verte kemény habbá a fehérjét és a sárgáját is Ő keverte össze a cukorral. Érdeklődve nézte amikor a kettőt óvatos mozdulatookal összekevertem és még a lisztet is segített belemérni:)

Büszke volt magára (lehet is) és mondta, hogy "anyuci legközelebb az egészet a Gréti csinálja, Jó?"

Azt hiszem sikerül belenevelni a sütés-főzés örömét:))

Én egyedül találtam meg benne a szépséget, sajnos anyu sokat túlórázott amikor meg nem akkor építkeztünk. Úgyhogy a közös konyhaművészet kimaradt az életünkből. majd a cicuséból nem fog :)

Eredetileg a torkos csütörtökre szerettem volna asztalt foglaltani egy éttermben, de 2 hete mikor próbáltam intézni az asztalfoglalást már nem volt szabad hely. De szerencsére az étterem vezetője azt mondta, hogy a nagy sikerre való tekintettel a hétfői napon is féláras lesz a menü. Nekünk pedig, illetve a pénztárcánknak inkább csak a féláras étlap a megfizethető. Sikerült helyet foglaltani és tegnap este elmentünk vacsorázni. Három és felen:) Cica nagyon boldog volt. Nem az étterem miatt, hanem mert APÁVAl volt. Mellé ült, apa segített neki mindenben. Csak Ő vehette ki a kocsiból és Ő ültethette az etetőszékbe:) A héten sikeredett cicusnak ey plussz apanap:)))

A vacsora jól sikerült. Mindenki jól lakott, jó volt, hogy nem nekem kellett törni a fejem a menün. Nem kellett kapkodni, hogy időben készlegyen, finom legyen. Mindkét drágámnak megfelejen. Nem mostanában lesz megint ilyen. Ha Pötike végre megszületik biztos nem fog eszünkbe jutni, hogy étteremben együnk.

Nagyon jó helyet találtam. Kedves volt a kiszolgálás. Jó volt az étel és jó volt a felszolgálóra hallgatni a desszert dolgában. Isteni finom keserű csokis soufle ribizli raguval és vanilia fagyival. A fagyit cicusom ette meg de a soufle a mártással mennyei volt. A vacsora fénypontja :))

Idő: hajnali 2-3 körül. Elkezd forgolódni a kis szépség majd rájön, nem vagyok mellette. Úgy dönt megkeres. Megtalált. Arra ébredtem, hogy lerángatja rólam a takarót és szorosan mellémbújik. Majd hallom:

- anyucika beszélgessünk

- kicsim most aludni kell, majd reggel beszélgetünk.

- anyucika, mi van a tévében?

- semmi érdekes, a hangyák háborúja. Hunyd le a két szemed és nézd meg ott mi van.

- anyu, ott sötét van. Nem jó. Beszélgessünk.

- nem beszélgetünk drágám, alvás van.

Ekkor nem válaszolt, majd pár perc fészkelődés, további takaró lopás után visszaaludt. nekem már kicsit nehezebben ment.

Minden este, fürdés után be kell cicusunkat bugyolálni a törölközőbe. Van 2 jó nagy példány belőle és azokat szoktuk erre a célra használni. Ahogy kijön a vízből már kiabál is, hogy jön Bugyola hercegnő! Imádja ezt a játékot. Úgy rá van tekerve a törölköző, hogy a kezeit se tudja mozgatni, legtöbbször vagy betipeg a papucsában az apja előtt vagy behozza az apja őt a szobában a karjaiban.

Tünemény ahogy gyöngyözően kacag miközben kibontjuk:)) Ez a művelet az ágyon történik és egyszerűen kiguritjuk a törölközőből:) Utána még jön a játék és csak jóval később a felöltözés.

Szerdán este felhívott barátnőm, hogy eljöhetnek-e hozzánk másnap azaz csütörtökön. Semmi jónak nem vagyok elrontója. naná, hogy igent mondtam.

Kora délután jöttek. Cicus déltől 2 percenként kérdezte, hogy itt vannak-e már. nagyon-nagyon várta Őket. Aztán bealudt a várakozásba és mire felébredt már itt is voltak Mesiék:)

Na azt az örömöt:) A három gyerkőc hatalmasat tombolt. Rögtön megtalálták a közös hangot. Rohangáltak, együtt játszottak. A két nagylány együtt a kis Gegi ment utánuk és minden "jóban" benne volt Ő is:)) Néha összeszedtük a játékokat a földről, hogy elférjenek. Hol fent játszottak, hol lent. Az uzsonnát is kapkodva ették meg és már rohantak is játszani. Este 7-ig bírták. De akkor már kellően elfáradtak mind a hárman:) Zsozsi mégis amiatt sírt, hogy maradjanak még egy kicsit. Meg lett nekik ígérve a folytatás:)

Csináltam pár képet. Egész jók lettek. Sajnos nem adják vissza azt a felhőtlen jókedvet ami itt

Már a héten gondolkoztam, hogy is lephetem meg a drágáimat ezen a napon. Nem akartam feleslegesen pénzt költeni, hanem valami egyszerű de szívből jövő meglepit szerettem volna. Hogy tudják, fontosak nekem. Aztán megtaláltam a megoldást :))

Virslit szív alakúra formáztam, megsütöttem és a közepébe ütöttem a tojást és azt is megsütöttem. Könnyebb volt ám gondolatban megcsinálni mint a valóságban. Pár virsli áldozatul esett mire sikerült elfogadható kinézetűt alkotni:)

De nagyon megérte:) Cicus boldogan fogadta és rögtön nekilátott reggelizni:) De az apját se kellett bíztatni az evésre. Pedig Ő nem is szokott reggelizni:)

A meglepetésem sikerült. Széppé tettem a ma reggelüket, öröm volt rájuk nézni.

Miután elfogyasztották jutott eszembe, hogy lefotózhattam volna az alkotásom. Sajnos elmaradt de találtam a neten egy képet. Így nézett ki a mai reggeli: