Szerdán este felhívott barátnőm, hogy eljöhetnek-e hozzánk másnap azaz csütörtökön. Semmi jónak nem vagyok elrontója. naná, hogy igent mondtam.
Kora délután jöttek. Cicus déltől 2 percenként kérdezte, hogy itt vannak-e már. nagyon-nagyon várta Őket. Aztán bealudt a várakozásba és mire felébredt már itt is voltak Mesiék:)
Na azt az örömöt:) A három gyerkőc hatalmasat tombolt. Rögtön megtalálták a közös hangot. Rohangáltak, együtt játszottak. A két nagylány együtt a kis Gegi ment utánuk és minden "jóban" benne volt Ő is:)) Néha összeszedtük a játékokat a földről, hogy elférjenek. Hol fent játszottak, hol lent. Az uzsonnát is kapkodva ették meg és már rohantak is játszani. Este 7-ig bírták. De akkor már kellően elfáradtak mind a hárman:) Zsozsi mégis amiatt sírt, hogy maradjanak még egy kicsit. Meg lett nekik ígérve a folytatás:)
Csináltam pár képet. Egész jók lettek. Sajnos nem adják vissza azt a felhőtlen jókedvet ami itt
