Idő: hajnali 2-3 körül. Elkezd forgolódni a kis szépség majd rájön, nem vagyok mellette. Úgy dönt megkeres. Megtalált. Arra ébredtem, hogy lerángatja rólam a takarót és szorosan mellémbújik. Majd hallom:
- anyucika beszélgessünk
- kicsim most aludni kell, majd reggel beszélgetünk.
- anyucika, mi van a tévében?
- semmi érdekes, a hangyák háborúja. Hunyd le a két szemed és nézd meg ott mi van.
- anyu, ott sötét van. Nem jó. Beszélgessünk.
- nem beszélgetünk drágám, alvás van.
Ekkor nem válaszolt, majd pár perc fészkelődés, további takaró lopás után visszaaludt. nekem már kicsit nehezebben ment.
