Csincike az éjszaka elég rosszul aludt. Folyton felsírt álmában. Az óvonénit kereste, kérte ne lökdössék, engem keresett vagy csak sikított:(. Szinte végig úgy aludt, hogy kapaszkodott a kezembe. Reggelre meg már a párna szerepét is átvettem. Mikor felébredt, sajnos pont nem voltam mellette, sírt és kétségbeesetten engem követelt. Z le akarta hozni hozzám meg Gergihez de ellökte magától az apját és egyedül jött le. Sírva. Egész reggel bújt, nyugtalan volt.
Szerintem valami lappang benne, de remélem nem lesz igazam. Most oviba van, jókedvvel ment de engem alig akart elengedni búcsúzáskor, kapaszkodott a nyakamba.
Mondtam neki, hogy alvás után megyünk érte Gergőcivel. Azt mondta, jó. Nem kérte, hogy ebéd után hozzam el. Azért ma telefonközelbe leszek, de remélem nem hívnak az oviból.