Gréta nagyon nehéz korszakát éli. Minden miatt hisztizik, kiabál. Tanulni se nagyon akar. Ma azért sírt, mert megcsináltattam vele a matematika házit és nem hagytam neki, hogy rosszul készítse el. Igenis odafigyeltem, elmagyaráztam neki miként is tudja megcsinálni jól, majd felküldtem, hogy csinálja. Dobálózott, közölte, hogy Ő fáradt és hagyjam békén.
Nem hagytam.
Nagy nehezen, de összehozta a megoldást. Igaz kellett hozzá türelem.
Jó volna, ha elmúlna ez az időszak, mert így nehéz vele. Imádom, de ezzel a viselkedéssel kiakaszt nagyon és sajnos még nem jöttem rá, miként is lehetne jól kezelni az ilyen pillanatokat.
