Gréti & Gergi

Kimentem megetetni a kutyákat. Hallottam, hogy síkít a csini majd, hogy zokog. Rohantam be mi a gond.

Fent volt a kanapé tetején, teljesen a falhoz símúlva. Mikor beléptem rögtön mondta mi a gond, de én alig értettem. Sikerült kicsit megnyugtatnom és akkor érthetően mondta már, hogy látott egy pókot. Néztem rá nagy komolyan. Meg tudom érteni. Én is rettegek a pókoktól, igaz előtte ezt sosem mutattam ki.

Összeszedtem magam és megkérdeztem hol látta. Mutatta, hogy a padlón. Megkerestem. Fél centi lehett a pók. Agyontapostam és felpórszívóztam a maradványit. Ezek után teljesen megnyugodott, én, meg elmagyaráztam neki, hogy legközelebb ne pánikoljon, hanem csak símán hívjon. Jövök és segítek. Na meg nem túl hitelesen elmondtam neki, hogy a Magyarországon található pókok között nincs mérgező és hogy Ők jobban félnek tőlünk mint mi tőlük.

Azért egy beszélgetés még vár rá az apukájával. Ő tényleg nem fél tőlük. Tuti hitelesebben és sokkal hihetőbben fogja neki elmondani, és talán segít neki megérteni is a dolgokat a pókokkal kapcsolatban.

Tegnap reggel csodás ébresztőben volt részem:)

Arra nyitottam ki a szemem, hogy a kis drágám simogatja az arcom. Mikor ránéztem akkor elmosolyodott és azt mondta: szeretlek anyuci

könnyes szemmel mondtam neki, hogy én is szeretem. majd megköszöntem, hogy Ő van nekem és azt is, hogy Pötikénk a pocakomban van.

Erre Gréti: - anyuci én is meg akarok születni

Én: - te már megszülettél drágám 2007 szeptember kilencedikén délután.

G: - most akarok megszületni

É: - akkor már megszülettél. Anyu délelőtt besétált a kórházba vizsgálatra és akkor mondták, hogy estére kibujsz a pocakból. Gyorsan hívtam apát. Délután 15:35-kor már a karjaimban voltál. Aztán apu elkisért az első fürdésedre meg az első mérlegelésedre. Mikor visszajöttél már fel voltál öltözve. Majd apucihoz bújva hamar elaludtál. Még le is fotóztalak titeket.

G: - jó volt:)

Kikerestem pár képet ma reggel. Jó érzés volt visszanézni.

Ma el kellett intézni pár dolgot, apa így szabin is volt.

Reggel a Magyar Államkincstárnál kezdtünk. Szerencsénk volt. Viszonylag hamar, 30 percf alatt, elintéztük a papírokat. Mától Z van GYES-en és meg táppénzen.

Majd haza. Evés, játék, olvasás, alvás. Cicusom nagyon bealudt. Még nem ébredt fel mikor én elmentem a háziorvoshoz a táppénzem intézni. Ott vártam egy csomót, majd a sok beteg morgása ellenére behívott a doki. Azzal kezdte, hogy megnézte mennyire ödémás a lábam. Megjegyezte, hogy több a víz mint kellene és figyeljek erre. Kerüljem a sós, fűszeres ételeket. Próbáljak meg kevesebbet inni. A vérnyomásomat is próbáljuk meg rendszeresen mérni, ha kétszer egymást követően magas irány a doki. Szerencsére nem szokott gond lenni vele.

Onnan irány a nőgyógyász. Megnézte a vérképem. Azt mondta nem vészes. Tartsam a diétát de nem kell annyira szigorúan vennem és kétnaponta engedélyezett nekem 1 szelet csokis sütit vagy 1 szelet csokit:)))) Vasat viszont írt fel. Szednem kell naponta 2 szemet. Majd ismétlünk vérképet 3-4 hét múlva, hogy javult-e.

Pötikénket is meglestük. A kis drága most farfekvéses. Szépen csücsül a pocakomban. Most sem akarta, hogy nézzünk. Folyton mászott arébb:))

Doki után irány a posta. Sok csekk na meg levélfeladás. Szerencsére nem voltak sokan. Pikk-pakk végeztem.

Mikor hazaértem cicus a teraszajtóra rátapadt és ujjongott:)) Ugrott a nyakamba. Beszélgettünk és mondta, hogy sírt mert nem voltam ott amikor felébredt. De aztán az apuval kimentek és begyújtottak meg fát is vágtak. Jól érezték magukat:))

Tegnap itt voltak anyukámék. Reggel 9 körül érkeztek. Cicus már nagyon várta őket. Boldogan ugrott a nyakukba:)

Jó volt végre beszélgetni személyesen. Na meg kihasználva apukám segítségét, gyorsan elmentünk venni egy jó kis metszőollót, mert a hétvégén vissza kell vágnom a lila akácot. Ha nem teszem meg akkor lassan az fogja uralni az udvart. Apa pillanat alatt megtalálta a megfelelő ollót, vettünk kapát is, hogy a kiskertemben is tudjak alkotni:)

Cicust elhalmozták, ugyan úgy ahogy Z szülei is szokták. Kapott kirakót (még mindig sláger, már lassan 3 hónapja) szélforgót, gyümölcsöket. Gumicukrot, túrórudit, csokit. Egész hónapra elegendő édesség:)))

De Grétikémnek most az volt a lényeg, hogy itt voltak. Aludni nem volt hajlandó napközben. Hívta őket játszani, leült velük enni (ritkaság nála az evés mostanában) Igyekezett kiélvezni minden percet míg itt voltak.

Csak sajnos hamar elmentek. A fránya hóhelyzet miatt:( Apu nem akart latyakos úton vezetni. Még csak azt sem várták meg, hogy Z hazaérjen, így vele nem is találkoztak:(

Azért jó volt,  hogy itt voltak, mégha oly rövidke időre jöttek is:)))

Nagyon telik az idő. Még csak most született meg, de már 1 éves.

A születésnapi bulijába nem voltunk hivatalosak, vasárnap mentünk el Őt megköszönteni.

Csudaédes kispasi :) Mosolygós, csendes, érdeklődő:) Cicusom felkeltette a figyelmét de azért tartott tőle. Féltékeny is volt egy kicsit, hisz az apukája foglalkozott Grétikével és gondolom ilyenhez nincs nagyon hozzászokva:) Pláne nem az otthonában.

Azért játszottak együtt:) Hálás volt Grétimnek mert az Ő segítségével pár tiltott játék is lekerült a polcról. Műanyag golyók, csörgők. Amik azért voltak eltéve előle mert nagy lelkesedéssel dobálja azokat a padlóra, a tökörre. Mikor épp mit talál el. Na most egy rövid időre megint rászabadulhatott:)

Készült pár fénykép is. Az 1 éves kiskirályról:))

Az apukája kedvéért fotóztam még pár napja.

Rendszeresen így alszik el a kis haramiacicababánk a délutáni altatáskor:)

Csak egy kupac takaró látszik a matracon:)

Az lemaradt az előbb, hogy már majd 1 kiló a drága:)) A korának megfelelően fejlődik.

Az elején kicsit rámhozta a csaj a szívbajt, mert elkezdte kérdezgetni, hogy minden rendben volt-e a 18. heti ultrahangon. Többször rákérdezett egymás után. Aztán ahogy láttam a kis virgonc Pöttömkénket megnyugodtam.

Z névnapi ajándéka volt. Elmentünk 4D ultrangra:)

Pötibabánk nagyon szégyenlős volt, mozgolódott ugyan de a fejét belefúrta a méhlepénybe. Próbálta a doktornő becserkészni de nem sikerült. Úgy volt vele kicsikénk, hogy gyönyörködjünk benne azután ha megszületik:)

Kaptunk DVD-t, pár képet próbáltam kivágni belőle. Nem a legjobbak de számomra szépen kivehetőek. Lehet másnak nem:)

De azért felrakom ide. A mi kis Pötikénket.

Már hetek óta nem jutottunk el. Három alkalmat kihagytunk. Ma reggel kérdeztük cicust menjünk-e lelkesen válaszolt, hogy igen és már ugrott is készülődni.

A kocsiban már elkezdett alkudozni az apjával, hogy ma nem fog beleugrani a vízba, csak belemászik. Ott villámsebesen kellett átöltözni aztán irány a medence. Boldogan lubickolt. Kipróbált egy új fajta karúszót ami nagyon jó csak nagyon drága. Egyenlőre még tesztelés alatt van.

Gréti nagyon élte a vízet. Ügyesn úszkált. Több alkalommal átúszta kersztbe a medencét. felválltva használta a karúszót és az úszólapot. Sokszor merült. De nem volt hajlandó a medencébe ugrani :))

- Anyucika, most Én vagyok a Pöti és bele akarok bújni a pocakodba

- nem lehet kicsim, ott a Pöti van

- én is be szeretnék menni oda, anyu engedj be

 persze közben hízelgett és felhúzta a pólómat:))))))))))))