Tegnap itt voltak anyukámék. Reggel 9 körül érkeztek. Cicus már nagyon várta őket. Boldogan ugrott a nyakukba:)
Jó volt végre beszélgetni személyesen. Na meg kihasználva apukám segítségét, gyorsan elmentünk venni egy jó kis metszőollót, mert a hétvégén vissza kell vágnom a lila akácot. Ha nem teszem meg akkor lassan az fogja uralni az udvart. Apa pillanat alatt megtalálta a megfelelő ollót, vettünk kapát is, hogy a kiskertemben is tudjak alkotni:)
Cicust elhalmozták, ugyan úgy ahogy Z szülei is szokták. Kapott kirakót (még mindig sláger, már lassan 3 hónapja) szélforgót, gyümölcsöket. Gumicukrot, túrórudit, csokit. Egész hónapra elegendő édesség:)))
De Grétikémnek most az volt a lényeg, hogy itt voltak. Aludni nem volt hajlandó napközben. Hívta őket játszani, leült velük enni (ritkaság nála az evés mostanában) Igyekezett kiélvezni minden percet míg itt voltak.
Csak sajnos hamar elmentek. A fránya hóhelyzet miatt:( Apu nem akart latyakos úton vezetni. Még csak azt sem várták meg, hogy Z hazaérjen, így vele nem is találkoztak:(
Azért jó volt, hogy itt voltak, mégha oly rövidke időre jöttek is:)))