Ma reggel mentünk cicusunkkal ct vizsgálatra a Heim Pál kórházba. Időben ott voltunk, nagyon kedvesek voltak, hipp-hopp megcsinálták a vizsgálatot majd mondták, hogy 1,5-2 óra múlva lesz eredmény, amit átküldenek Farkas doktor úrnak.
Szuper, mi addig néztünk nekem cipőt.
A kínai piacra mentünk, ott is hamar végeztünk és indultunk.
Azaz csak indultunk volna, kb 100 méter megtétele után karamboloztunk.
Egy kínai fordult be túl gyorsan és mint utólag kiderült, figyelmen kívül hagyott egy elsőbbségadás kötelező táblát. A kocsinknak jelenleg nincs lökhárítója.
Z. kitöltötte a betétlapot a biztosítónak, majd eljöttünk.
Irány a doki.
Viszonylag hamar behívott minket, de semmi jó hírrel nem szolgált.
Krónikus arcüreg gyulladása van Grétikének, az orrmandulája is visszanőtt. Az antibiotikum már nem elég erre.
Műtét kell. Amikor is kiveszik az orrmandulát ismét majd a csontok mögött lévő felgyülemlett gennyes váladékot próbálja meg valahogy leszívni. Persze altatásban.
A műtét június 20.-án lesz, előtte pedig 18.-án vérvétel és az altató orvossal is kell konzultálni.
Persze a műtét csak akkor lehetséges, ha nem lesz csinike beteg.
Kiakadtam a műtét miatt. Más szülő sokszor nem foglalkozik a gyerekével, hogy épp mi baja, vagy miképp van felöltözve. Mi mindenre figyelünk, óvjuk csinike fülét, ha beteg kezelve van, nem szoktuk félvállról venni a betegségeket és mégis itt vagyunk.
Újra műtét, altatás.
Még nincs 6 éves és második alkalommal fogják altatni.
Végigcsináljuk, mosolyogva, kézen fogva.
De akkor sem értem, hogy miért?!?!
