Z kapott 1 hét szabit, összepakoltunk és lementünk Lakitelek-Tőserdőre.
Négyesben.
Eleinte döcögősen indult. A kis családomnak elég fura elképzelése volt a nyaralásról. Anyu (azaz én) reggelit készít, ebédet főz, mosogat, elpakol. Ha bármit kérnek ugrik, ellenben Ők (Gréti, Gergő, Z) csak és kizárólag pihennek, strandolnak, lazítanak. Nekem ez a felállás nem igazán tetszett de szerencsére sikerült megértetnem velük.
Majd minden nap voltunk strandon. Vagy ott helyben vagy átmentünk Cserkeszőlőre. Utóbbin nagyon jó a strand :) Az élménymedence mind a két picurnak nagyon tetszett. Csinike egyre ügyesebben úszik. A kedvence a hullámfürdő volt és az ugrálás. Mert Ő bizony ugrált az apjával a 2,6 méteres vízbe. Könnyedén, boldogan és büszkén. Na meg nagyon-nagyon ügyesen. Nem sok 5 éves picurt lehetett látni ott ugrálni :) Volt egy tanmedence is, ott boldogan úszkáltak. Volt hogy, esőben fürödtünk, no nem szakadó esőben csak olyan áztatósban :) Mindkét gyerek élte a vizet. Ugráltak, pancsoltak, élvezték minden percét a strandolásoknak. Minipasi oly nagyon, hogy aludni sem akart, aztán egy egyszerű fagyievészetbe belealudt vagyis inkább beleájult :) Tőserdőn ismerték a gyerekeket mint a rossz pénzt :) Mindenki tudta, hogy Grétikét borsónak hívja Gergő. Hogy minipasink imád ugrálni, imád labda lenni (egymáshoz/nak dobáltuk a vízben). Ha már meglátták a két kis szöszi fejet már mosolyogtak :)
Voltunk Kecskeméten is. Sétáltunk, megnéztük a Cifra palotát. fagyiztunk, rohangáltak a gyerekek. Gondolkoztunk, hogy cicus és Z beülnek moziba, megnézni a Jégkorszak 4-et, de elvetettük az ötletet. 1,5 órát kellett volna végigülnie és az még nehezen menne, legalábbis szerintünk....
Voltunk bent a faluban és jó volt látni,hogy mennyire mások az emberek. Nem tudták kik vagyunk de köszöntek, mosolyogtak, segítőkészek voltak. Szép, tiszta volt a falu és volt bent egy szép fa játszótér. Kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt játék. Sok, árnyékot adó fa. Igazán szép volt és be kell valljam irigy is voltam/vagyok, hisz egy kicsi faluban olyan szuper játszótér van, míg itt Lakihegyen (ahol jóval többen laknak) semmi sincs, még csak egy focipálya sem!!!! Az önkormányzat szerint erre nem kell költeni, az itteni gyerekeknek nincs rá szüksége.
Szombaton tereprendezés volt, a nyaraló udvarán volt egy hatalmas törmelék domb. Gábor (Z testvére) szerint azt 1 nap alatt el lehet onnan tüntetni. Hát mi azt erősen vitattuk Z-vel így kerestünk a faluban egy bobcattel rendelkező embert aki segítene megcsinálni. 1 óra ásás után Gábor belátta, hogy nekünk van igazunk és jöhetett az emberke a bobcattel. Hipp-hopp megcsinálta az udvart. Ami kézzel 2 hetes munka lett volna, géppel 5 óra alatt meg lett csinálva. Igaz pénzbe került, de az se lett volna kevés ha minden hétvégén leautózunk míg el nem tűnik a törmelék kupac.
Vasárnap reggel jöttünk haza. A mosógép megállás nélkül ment a minik meg pihentek és pihentek :) Pasika az asztalra mászás közben aludt el :) Csinike pedig hisztizett egykört, majd miután mondtam neki, ha alszik utána lesz fagyi akkor befordult az oldalára és már aludt is :)
Jó volt, szép volt, ennyi volt :)
Jövőre vár ránk Erdély!!!
