Akárhányszor hallom tőle a szívemet melengetik a szavai. Tegnap pedig különösen sokat mondta a kicsi lány.
Anyucika szeret, anyucika szeretle, anyucit szeretem:))))
Amikor jöttünk vissza a házhoz a HÉV-től folyamatosan ezt hajtogatta. Nekem meg könnyes volt a szemem:) Ennél szebb és őszintébb szavakat nem fogok kapni senkitől sem. Talán egyszer, majd a testvérkéjétől ha lesz.
Ha ezt mondja olyan könnyű elfelejteni a hisztijét, a rosszaságát. Csak csillogó szemmel tudok ránézni és hálát adok az Istennek, hogy az anyucikája lehetek.
