....apukája.
Nemrég jött haza az oviból. Aludni persze nem akar, helyette játszik és közben énekel:
"apa késő van, gyere haza, késő van gyere haza
apa késő van, gyere haza, késő van gyere haza"
Azt hiszem ez a rövidke kis dal magáért beszél:))
....apukája.
Nemrég jött haza az oviból. Aludni persze nem akar, helyette játszik és közben énekel:
"apa késő van, gyere haza, késő van gyere haza
apa késő van, gyere haza, késő van gyere haza"
Azt hiszem ez a rövidke kis dal magáért beszél:))
Már rég raktam fel. Most egy kis egyveleg az elmúlt hetekből.
Grétikét mostanában nagyon nehéz fotózni. Folyton idétlen képet vág, vicsorog, fintorog.
Gergőcit még viszonylag könnyű. Csak el kell kapni a pillanatot:)
Egy nagyon kedves barátnőmnek elment az apukája. Mikor megtudtam, megkönnyeztem. Grétike érdeklődve kérdezte, hogy miért sírok.
Elmondtam neki, hogy a kis barátja nagypapája meghalt és mostantól az égből, az Angyalkák mellől vigyáz Bálóra és Mírára.
A kicsikém próbálta megérteni, hogy miről is beszélek de nem ment/megy neki.
Nagyon foglalkoztatja ami történt. Tegnap az udvaron egyszercsak odajött hozzám, kezében a kis piros vödrével és azt mondta, hogy abban az Ő általa kikevert csodagyógyszer van és vigyük fel a Báló papájának az angyalokhoz. Az majd meggyógyítja és újra köztünk lesz. Szomorú mosollyal öleltem magamhoz:( Nem érti, hogy a bácsi már soha többet nem jön vissza.
Ma hazafelé sétálva az oviból megkérdezte, hogy elmegyünk-e most a kis barátaihoz. Merthogy szerinte most nagyon jó lenne ha ott lenne velük. Legalább nem éreznék, hogy mennyire hiányzik nekik a papájuk.
Annyira okos és ügyes a mi kicsi lányunk.
Nem mondtunk neki egy szóval se ilyet, és most Ő mégis úgy érzi ez lenne a helyes.
Tele van önzetlen, őszinte szeretettel.
Csak sokáig így maradjon.
Hogy eltelt az idő. Még csak most született a kis hercegünk, de már jött velünk úszni.
Nagyon tetszett neki, cicus az első alaklommal többször sírdogált. Gergőci élvezte. Érdeklődve vette az új akadályt. Mondjuk már a medence széléről végignézett pár órát:), hát most aktív résztvevője volt.
Csak 5 perccel jött ki hamarabb a vízből mint a többiek. De csak azért mert fázott és bementem vele a szaunába, hogy átmelegedjen és a haja is megszáradjon. Az már kevésbé tetszett neki, csak hozzám bújva viselte el.
Az öltözőben reklamált, enni kért, kapott majd bealudt. Egészen délután kettőig:))
Az oviban minden héten kedden van délután táncóra. Cicust beirattuk és Ő lelkesen jár az én kiséretemben. Nagyon tetszik neki, itthon mutatja a feladatokat amiket ott csinálnak. Eljönni alig akar az óra végén. Vannak gyerekek akiknek megmondták, hogy egyenlőre ne járjanak, mert még nem elég érettek rá. Nos cicusnak ilyet nem mondtak:))).
Ez igazán neki való:)
Ugrálhat, rohangálhat sokat. Tanulnak lazító gyakorlatokat, lépéseket. Olya hip-hop jellegű tánc ez.
Ennek jobban örülök. A csanában csak néptáncra lett volna lehetőség, de az annyira nem a Grétike vérmérségletéhez való. Valahogy nem tudom Őt elképzelni csípőre tett kézzel, népdalokat énekelve, abroncsos szoknyában.
Ő inkább egy laza, vagány csajszika:)
Bizony kicsi, a mi franciaágyunk.
Az éjszaka elég nyűgös volt. Éjfélkor kezdte Grétike. Sírva ébredt és hívott át majd kérte, hogy velem aludhasson a hálóban. Hát persze, hogy nem mondtam nemet. Átvittem, összebújtunk. Nagy nehezen visszaaludtam mikor felébredt Gergőke. Fog + pocak. Lenyugtattam és Ő is a francia ágyon kötött ki.
Ekkor már szóltam Z-nek, hogy kicsit húzódjon már kintebb mert én leesek. A két gyerek szétterülve mi meg az ágy szélein. Ráadásul Gergőci többször felsírt a segítsem kérve. Aludni szinte semmit sem aludtam. Mert ha a hercegem aludt akkor cicus bújt hozzám szipogva.
Z egy idő után feladta és a párnájával átvonult a gyerekszobába aludni. Mi meg maradtunk a hálóban, de csak reggel 6-ig mert akkor indították a lurkók a napot.
A régen oly nagynak gondolt ágyunk kicsi, mi lesz velünk ha lesz még egy gyermek és Ő is hozzánk akar bújni? Nyilván bővítenünk kell az ágyat. Faltól - falig.
Talán úgy elég lesz
Gergőci:)))
Ma voltunk oltáson a doktornőnél. Időpntra mentünk, de persze megint késett a doki és később kezdett de nem ez a lényeg.
Körbedicsérték pötikémet, szép méretekkel rendelkezik:)). 68 centi és 7 kiló. Szépen tartja a fejét, nincs letapadva az izomzata. Mozgékony, ügyes baba a doktornő szerint is. Beszélgetés közben megszúrta, amire az én édes hercegem nem is reagált. Mintha mi sem történt volna magyarázott tovább:))
Mikor kijöttünk kicsit sírt, de csak azért mert már aludt volna. A kocsiban el is nyomta az álom:) Még horrkolt is:)
Imádom a kis hőst.
Cicus persze nehezményezte, hogy nélküle voltunk a dokinál. Mondtam neki ne bújuljon. Egy hónap múlva Ő is jön és kapja a bárányhimlő elleni szuri második adagját:)
Az esti rutin a gyerekek szobájában fejeződik be. Grétike szépen lefekszik az ágyába (jobb esetben) Gergőkével meg leülök a fotelba és ott szoptatom.
Mostanában cicus kéri, hogy meséljek. De nem ám könyvből kell olvasnom, hanem az általam kitalált történeteket szereti. Megmondja miről szeretne hallani és én meg kitalálom a mesét. Nagyon élvezi :) Vannak mesék amit már többször kért. A kedvence a csoki és vanilia fagyiról szól. Már kérte az apjától is és fel volt háborodva, hogy nem tudta neki elmondani :)
Nem egy nagy szám történetek de jó érzés, hogy csinike így szereti őket.
Cica nem aludt délután, fáradt. Hisztizik és rugdos szinte megállás nélkül. Z persze dolgozik. A haramiahisztizsák meg kezelhetetlenbe megy át lassan ma estére.
Most az a legnagyobb lelki bánata, hogy felvettem Gergőcit 5 egész percre az ölembe.
Kíváncsi vagyok meddig fogja húzni.
Az volna a legjobb ha beájulna és aludna reggelig.
Update:
A fürdés természetesen végigüvőltötte, majd miután felmentünk mesét kért és nagy nehezen 3/4 9-kor sikerült elaltatnom. Őt is meg Gergőcit is.
Mire Z előkerült már csak a 2 gyönyörű alvó gyermeket látott.
Megúszta ismét a hisztinapot.
Gergőcink.
Már napok óta tömi a kis kezét a szájába de most tetőzött nála. Éjjel többször áthívott panaszkodva. Mert Ő nem sír ám csak végső esetben. Panaszosan mondja a saját nyelvén. Nagyon szépen kifejezi magát, szinte beszél.
A fognövesztés most eléggé megviseli. Sokkal kevesebbet alszik a megszokottnál. Pedig igényelné Ő, de folyton felébred a fájdalomra. Kapott borostyánkő nyakláncot (nagyon jól áll neki) és használunk dentinoxot is. A legjobb fájdalomcsillapító számára mégiscsak én vagyok. Szorosan hozzám bújik és kapaszkodik a kezembe. Néz rám a csodás nagy szemeivel és szép lassan megnyugszik.
Majdcsak túl leszünk ezen az időszakon, rossz látni, hogy mennyire szenved a kis drágám.