Tegnap volt Miklós nap, a két mininek egész napra jutott a jóból :)
Reggel ahogy kinyitották a szemüket rögtön jöttek le és csillogó szemmel nézték az ajándékot. Mindenki csizmájába rakott a Mikulás bácsi.
Grétike megkapta a gyűrűt amit szeretett volna, Gergő egy játékrepülőt, Z sok-sok gumicukros szaloncukrot, Én pedig cukormentes finomságokat.
Ilyen se sűrűn van, de már ovi előtt bemelegítettek és ettek édességet meg mogyorót na és persze játszottak is.
Irány az ovi. Még előző nap szólt Gabi néni, Gergőm óvó nénije, hogy ha már nem beteg a minipasi akkor vigyük be a Mikuláshoz. Megkérdeztem hányra is menjünk vissza és bizony bementünk :) Pont időben érkeztünk és a megszeppent és csendes Gergőke találkozhatott a Mikulással. Persze Ő nem énekelt ám mint a többiek, meg nem is mondott verset. Azt nekem mondta el itthon...... Már öltöztettem Gergőt mikor hallottam, hogy Grétiék csoportjába van a Mikulás bácsi. Tisztán hallottam a kis-nagy lányom hangját ahogy mondja a verset.
Hazajöttünk, délben vissza Grétiért. Itthon nagyot játszottak, veszekedtek majd 4 után indulót fújtam. Azt mondtam nekik, hogy rám csörgött Z és be kell mennünk érte.
Részben igaz is volt :)
Épp időben érkeztünk, pont akkor kezdték a Mikulás napi műsort a gyerekeknek. Énekeltek, játszottak, majd egy közös dallal előcsaltuk a krampuszt és a Mikulást.
Név szerint szólította a gyerekeket és bizony mindent tudott róluk :) Meg is szeppent Gréti mikor mondta neki, hogy ne legyen annyira rendetlen.....
Elég későn értünk haza, minik tele voltak lelkesedéssel és édességgel. Egy nagy táska csak csokival és cukorkával lett tele. Pedig még a tavalyiból is volt egy kevés, illetve a húsvéti csokinyuszikból is van még.............
Jó kis Mikulás nap volt :) Talán az utolsó amikor még Grétike is igazi gyermeki ártatlansággal elhitte a csodát.
