20.-a. Vasárnap reggel 7 körül fújtak ébresztőt a minik. Kényelmesen megreggeliztünk, készülődtünk, majd gyors és átgondolatlan döntés után elindultunk Bécsbe. Azért volt gyors mert mikor kinéztünk az ablakon azt láttuk amit nem akartunk, nagyon nagy köd volt. Márpedig a napra tervezett program köd esetén nem kivitelezhető sajna, kilátóba menni így felesleges, na meg hajókirándulásnak sincs sok értelme nagy ködben. Na emiatt döntöttünk Bécs mellett. Hisz amúgy is menni akartunk :)
Odafelé menet vásárolni szerettünk volna, kabátokat, felsőket. Akkor szembesültünk vele, hogy bizony Bécsben az üzletek vasárnap zárva tartanak (zárójeles, hogy nagyon is helyesen csinálják, így több idő van a magánéletre, családra) Kicsit meglepett minket, de észrevettük a jó oldalt is :) Nem kellett parkolásért fizetni, a Schönbrunni kastély hátsó bejáratához pár méterre sikerült megállnunk. Nagyot sétáltunk a kastélykertben, megint találkoztunk mókusokkal a gyerekek legnagyobb örömére. Gergőke egy ideig szaladt utánuk, aztán amikor egy mókus visszafordult és felé kezdett futni gyorsan felmenekült a nyakamba :)
Séta után bementünk a kastélyba és a rövidebb "túrát" megnéztük. Itt is audioguide segítségével hallottuk az érdekességeket. Grétikeém teljesen elvarázsolta, Gergőke már kevésbé bírta. Még jó, hogy csak a 40 perces programot választottuk. Gyönyörű belülről is a kastély sajnos ott fotózni nem lehetett. Kifelé jövet Grétikém kérésére vettünk egy képeslapot amelyen a kastély látható :) Nem szokásunk venni semmit sem ilyen helyeken, de olyan szépen kérte, hogy nem tudtunk nemet mondani neki.
Szép lassan visszasétáltunk a kocsiig, a minik már fáradtak és nyűgösek voltak, főleg Gergőci. Ő a kocsiban be is aludt, így Z és csini kettesben sétált egyet a Mariahilfer Straße-n.
Miután felébredt Gergely kerestünk egy éttermet, sajnos nem sok volt nyitva a közelben, ami nyitva volt az nagyon drága is, így elveinket félretéve egy mekibe ültük be a gyerekekkel. Szó se róla, Ők nagyon örültek neki, pláne, hogy ha már lúd legyen kövér alapon, gyerek menüt kaptak, ajándékkal. Én egy salátát ettem csirkehússal, hááááát, továbbra sem leszek mcDonalds rajongó.........
Evés után elindultunk, Z nem árulta el merre, prátert kellett keresni a gps-en, ekkor még én sem tudtam mi az.
Hát hatalmas öröm volt mikor odaértünk. Práter, a bécsi vidámpark. Bementünk és felültünk az óriáskerékre :) Most mosolygok de ott nagyon féltem. Nagyon magasra ment fel és még ki is lengett, én meg nem szeretem a magasat.... De azért kibírtam valahogy. Mindkét mini imádta, élvezték, hogy háromszor is körbement, gyönyörködtek a pazar kilátásban. Z fotózott közben, így utólag én is láttam, hogy milyen szép felülről a város.
Felültünk még dodzsemre, Grétike Z-vel én Gergőkével, újra gyerekek lettünk és örömmel vezettük egymásnak az autókat :)
Sötétedett, mennünk kellett, na meg nem a leg bizalomgerjesztőbb emberek voltak ott.
Este még rendeltünk egy pizzát és azt vacsiztak Z-ék, majd kidőlt a csapat :)
