Hétfőn már korábban ébredtek a gyerekek, 6 körül már ugráltak az ágyon. Szép lassan készülődtünk majd 9 után elindultunk Bécsbe, kicsit szétnéztünk ott is :)
A Schönbrunni kastély kertjében nagyot sétáltunk. Gyönyörű az a kastély (bár csak kívülről láttuk sajnos) és maga a kert is. Na meg hatalmas. A labirintusban bóklásztunk, mókusokat néztünk, Gergőke kergette is őket. csiniminink pedig a tenyeréből etette. Észrevétlenül eltelt ott (is) az idő. A labirintusban mindannyian gyerekek voltunk :) Volt ott sok gép amivel játékosan megtapasztalhatták a gyerekek miként is működik mondjuk a markoló vagy épp egy fúrógép. De volt ott egy óriás madár is amit akkor lehetett mozogni látni ha valaki beleült és mozgatta, naná, hogy Z felmászott és kipróbálta :) De ugráltunk zenélő járólapokon, futottunk át mozgásérzékelős vízköpő mellett (én pórul jártam :) ). Néztük magunkat különböző tükrökben, óriásiak voltunk, meg törpék, meg mindenfélék. Versenyeztünk a labirintusban. Z és csini volt egy pár, Gergőke és Én a másik pár. Mi nyertünk :)
Gergőke sajnos eléggé fáradt volt, az idő nagy részét a nyakamban töltötte, onnan szemlélődött boldogan. Ráadásul volt egy kis baleset, nem sikerült eljutni a mosdóig, így úgy döntöttünk, pelust kap a drága. Kicsit tiltakozott, de megbeszéltem vele és onnantól minden rendben volt.
Mivel pöti bealudt visszamentünk az autóhoz, megállapítottuk, hogy parkolót működtetni Bécsben igencsak kifizetődő dolog :) Elmentünk a Mariahilfer strasse-re és sétáltunk egy nagyot. Hömpölygött a tömeg az utcán de nem "zombik" voltak hanem mosolygós, kedves emberek:) Nem fintorogtak, vágtak pofákat, hanem segítettek ha kellett. Pl a nyugdíjas néni lehajolt Gergőke játékáért mikor leejtette. Z segítséget kért a telefonja beállításához és ellenszolgáltatás nélkül megtették, mosolyogva. Ilyennel Pesten nem igen szoktunk találkozni. Mondjuk vidéken még igen :) Séta közben ettünk valamilyen helyi kolbászos kiflit, finom volt és nagyon laktató. Már bőven sötét volt mikor visszaindultunk Sopronba. Köd volt a változatosság kedvéért de már kezdtük megszokni :)
Még megvacsoráztunk egy étteremben majd irány a szállás. Minicsini lefeküdt az ágyra, betakarózott és már aludt is, pasikának ehhez kellett cirka 5 perc, apjának 10. Kidőlt a csapat :)
