Végre.
Eljutottunk:)
A szokásos szeptemberi állatkertezés.
A kihagyhatatlan.
A családi "hagyomány" :)
Reggel 7 után keltünk, a gyerekek és én, Z az aludt 1/4 9-ig. Az idő kicsit borongós volt de azért előbújt a napocska, legyártottam pár szendvicset, felöltöztünk és elindultunk volna de Z-nek eszébe jutott, hogy bent maradt a mobilja a házban. Én bejöttem érte közben megjelent Gabi. Sikeresen rábeszéltük, hogy a motort cserélje le az autónkra és tartson velünk (egyáltalán nem volt nehéz rávenni :) ). Végre tényleg elindultunk és meg is érkeztünk az állatkertbe.
Szuper jó volt mint mindig :) Gyerekek is élvezték és mi felnőttek is nagyon. Etettük kézből a tevéket, zsiráfokat. Megcsodáltuk az elefántokat, teknősöket, halakat, majmokat, kígyókat, tigriseket, papagájokat......... Majd minden állatot :) Voltunk a játszótéren, megnéztük a fókashowt :) a kihagyhatatlant. És most már Gergőkém is élvezte nagyon, hangosan sikongatott egy-egy mutatványuknál és az sem zavarta ha víz fröccsent rá egy kevés. Grétikém legnagyobb örömére a madárházban a karjára repült egy szép, színes papagáj. Az állatsimogatóban a kecskék meg lettek kergetve, csinike odaédesgette őket, Gergőke pedig elűzte, kiabált rájuk, kergette őket :)
Gábor kellően elfáradt, de a gyerekek is kidőltek. Pasika már az autóhoz sétálva a babakocsiban amit épp ezért vittük magunkkal, sejtettem, hogy ez lesz. Amúgy parkolópályán van már a babakocsink, na meg elég megviselt is már szegénykém.
Itthon még volt egy kis játék majd mind a két gyermek hipp-hopp elaludt :)
