a két gyerek.
Grétikém első perctől kezdve imádta a nyüzsgést maga körül. Egyáltalán nem zavarta/ zavarja. Sőt! Igényli. Imádja a társaságot, a pörgést. Ha tehetné majd minden nap menne valamerre. Nem sokáig marad meg egy helyen.
Ezzel szemben hercegem a csendet szereti. A változatlanságot. Ha már vendégek vannak már nem úgy alszik vagy egyáltalán nem alszik. Pedig próbálom ám "edzeni", egyenlőre nagyon kevés sikerrel.
Z. nem akarta elhinni, hogy ez így van. Szerinte én lihegem túl a dolgot de ma szembesült az igazammal. Hiába volt hercegünk nagy-nagyon álmos nem aludt 10 percnél többet amikor itt voltak Sanyiék és Marika néniék látogatóban. Nézelődött egy darabig majd kérte inkább a cicit, hátha az segít neki. Azzal se ment ám rögtön. 12 óra elmúlt mire sikerült elaltatni. Reggel 1/2 7-től volt ébren. Azért ez egy 5 hetes babának nagyon kevés ám.
Furcsa, hogy ennyire különbözőek:) Két gyermekem van akik teljesen másak. Ami Grétikémnél bevált és imádta azt Gergőcinél naná, hogy nem úgy van/lesz:))
Gréti imádja a ritmusos, pörgős zenéket. Gergő a lassú, lágy dallamokat értékeli.
Gréti rengeteget sírt a pocakja miatt kicsinek. Gergőnek is fáj a pocakja de csak a levégső esten sír, inkább némán küzd vele.
Gréti 1 hetes korától átaludta az éjszakákat. Gergő minden hajnalba 2 öra körül ( néha kicsit később) kér enni.
Még sorolhatnám:) De minek?
