Vasárnap miután kinyitotta a szemét két fontos dolga volt. Az egyik, hogy pótolja az elöző nap rudimentességét a másik pedig Vivikét keresni. Türelmetlenül emlegette. Mi meg mondtuk neki, hogy hamarosan jön. Alig bírtuk húzni az időt számára. Papa kiment vele homokozni, hintázni. Bent bekapcsoltuk neki a minimaxot. De csak várt és várt. Na volt is öröm mire megjöttek:)) Ugrott a nyakába, ölelte. Le sem lehetett vakarni róla. Nagy a rajongás:) Sőt. Talán még nagyobb mint volt. Amit a nagylány csinált azt csinálta csincike is. Mindent. Kint játszottak, homokoztak, hintáztak, néha összekaptak de azért játszottak tovább. Volt sírás, nevetés, hiszti. Minden ami két csaj között lehetséges:)))
Ebéd után pakoltunk össze és indultunk. Egy rövid időre még megálltunk Z. szüleinél aztán irány Szeged. A Dédike. Nagyon ritkán találkozunk vele sajnos és most ezt a lehetőséget nem akartuk kihagyni. Csinicica a kocsiban elaludt és csak akkor ébredt fel mikor leállítottuk az autót a Dédi háza előtt. Eleinte szőrnyen viselkedett. Hisztizett, ütött, csak hozzám bújva szemlélte a lakást. Kellett vagy fél óra mire feloldódott. Utána már játszott is a dédivel. Egy vázából és egy pici labdából csinált magának egy mikrofont és dúdolgatott meg riszálta a popóját hozzá. Mamikám csatlakozott hozzá. A dúdolás részéhez:)) Aztán meg fogócskázni szeretett volna cicus a mamival. Ő meg ment vele. A legidősebb a legfiatalabbal. Nagyon jó volt őket nézni:)))
A kocsiban hazafelé már nem aludt. Szórakoztattuk egymást. A háznál meg rohant a Titihez és játszottak egy nagyot. A két szeleburdi gyerek:)