Tegnap alapból kissé nyűgösen indult kiscicám napja. Már az éjszaka is csak úgy tudott aludni, hogy szorosan hozzámbújt. Ha eljöttem mellőle max 30 perc múlva érzékelte és sírva visszahívott, így egy idő után takaróval és párnával voluntam át hozzá és vele aludtam. A reggel is hasonlóan folytatódott, anya legyen fél méteres körön belül és akkor szép a nap. A doktornénihez is így mentünk. Ott persze felpörgött egy kicsit. Rohangált, játszott a többi gyermekkel. A doktornéni nagyon megdicsérte, hogy milyen sokat nőt és milyen ügyes. Pedig ott is produkálta magát. Levette a doki nyakából a szetoszkópot, megpróbálta kiborítani a sterilizáló folyadékot. Rángatni próbálta a csillárról lelógó madarat. Aztán megkapta a szurit. Ráadásul kettőt. Váratlanul érte és kissé zokon vette. Sírt egy picit. De a doktornő így legalább meg tudta nézni a torkát, hogy nem piros. Meg az is kiderült számunkra, hogy a fogai száma még mindig 16 nem bújtak ki a hátsók:) Úgy jöttünk el, hogy lehet láz, nyűgösség. Max 2-3 napig. Hát a nyűgösség megvolt tegnapra. Mondjuk aludt is majd 3 órát napközben, gondolom az is a szuri hatása. Este az apjának nyűglődött. Miért akar kint maradni a kocsinál, aztán meg miért jön be. Hétvégén nem tudott vele foglalkozni az apja és csodacsibe ezt meglehetősen zokon vette. Lassan azt se engedi neki, hogy hozzáérjen. Pedig még jó pár hétvégén nélkülöznie kell. De tegnap este végre Bubizott:)) Pont elcsíptük a sétáltatása végét és váltottunk pér szót, Grétike meg meg kergette, meg ugattaa lakásba invitálta kedvenc kutyusát:))

Az éjszaka elég nyűgös volt. Többször felsírt. Gondolom újraélta az injekciókat. Most randalkázik körülöttem. Hamarosan öltözünk és megyünk játszóházba.