Reggel a lázat hamar sikerült csillapítani a kedve jónak tűnt és még randalkázott is. Azt hittük minden oké.
Hát nem :(
Dél körül elmúlt a jókedv, nyűgös volt nagyon. Voltunk bent a városban, sikerült kicseréltetni ruhát, méretprobléma volt a gond. Hazafelé Grétike kérésére benéztünk a camponába a Mikulásváró napra, ott már nagyon kész volt Gergő. Siettünk haza, itthon csak sírt és bújt. Hőemelkedése volt. Mikor leültünk enni odabújt az ölembe és a nyakamat átölelve elaludt. 1,5 órát szundizott. Sírva kelt.
Próbáltunk vele almalevet itatni, sírt, nem kérte. Megnéztük a torkát, nagyon-nagyon csúnya :( Tele van hólyagokkal. Nem csodálkozom, hogy nem akar enni és inni.
Kortyonként diktáljuk bele a folyadékot, pár apró falat ételt is sikerült beleerőltetni.
Nagyon várom, hogy holnap legyen, hátha a doktornő tud adni neki valamit, ami enyhíti a fájdalmát és elmulasztja a hólyagokat.