Nehezen, de reggel lett. Cicus 3/4 5-kor kelt, beszélgettünk, mesét nézett, gyöngyfűzős játékkal játszottunk. 7-kor megnézte a torkát az ügyeletes orvos majd mondta, mehetünk haza. Míg én mindent összepakoltam, cicus megevett egy pudingot mert nagyon éhes volt. Z és Gergi ponz időben érkezett és igen 7:15-kor megkaptuk Grétike záróját és jöhettünk haza:)) Beszéltem Gergőciről is a doktor úrral, még egyszer gyorsan megnézte a fülecskéjét. A bal oldali szépen gyógyul, a jobb oldali is jobban nézett ki mint csütörtökön de kevésbé gyógyul. Hétfőn Őt is látni szeretné, mint csincikénket. Próbálja elérni a doktor úr, hogy ne kelljen felszúrni a kis fülecskéjét a drágámnak. Remélem nem kell, de ha igen akkor fájó szívvel ugyan de legyen :(

8 körül már itthon is voltunk.

Gergőke egy kicsit duzzogott rám, egy mosolyt se engedett meg magának mikor meglátott. A kocsiban, mikor felfogta, hogy ott vagyok vele és egy cél felé tartunk akkor hangosan kacagva nézett rám, boldogan csillogott a kis szemecskéje. Itthon aztán cicizett és helyreállt a világ rendje:))

Grétike nehzen érti meg, hogy nem rohangálhat, ugrálhat, nem mehet ki a szobából még pár napig. Folyton rá kell szólnunk, hogy óvatosan, nehogy felszakadjon a sebe. Majdcsak vége lesz a tilalomnak. A lényeg, hogy túl vagyunk rajta és az, hogy már most észrevehetően jobb cicus hallása :)))