Jobban mondva ez nem igaz. Cicus ébredése csodás volt. Kinyitotta a szemét. Rám nézet, átölelt és hatalmas puszit kaptam tőle egy csodás, ragyogó mosoly kiséretében. Utána pedig csillogó szemmel mondta, hogy "szeretlek nagyon":))
Aztán ébredezési stádium, beszélgetés, játék, elmaradhatatlan hiszti, készülődés az úszásra. Majd indulás.
Na és itt történt a bibi:( Sajnos öregszem, vagy inkább fogjam Pötikére és a várandósságra? Itt hagytam a háznál a papírjaimat. Pénz, jogsi nekem nem kell. Hisz nem azzal megy az autó. Még jó, hogy nem találkoztam rendőrrel. Vissza kellett fordulni. Viszont így már esélyünk se volt a 8 órási úszásra odaérni. Most cicus tévézik, én posztot írok. Pár perc múlva megteszem a második kisérletet arra, hogy megjelenjünk az úszáson.
Remélem sikerül odaérni időben:)
