Még szombaton. Két hónapos kihagyás után Grétike és Z. együtt úsztak. Volt ám öröm:). Csincikénk majd kibújt a bőréből. Az volt a kívánsága, ha már megy az apja akkor én ne menjek be velük a vízbe. Sebaj, én fotóztam. (az már zárójeles, hogy mikor feltűnt neki, hogy nem vagyok a vízben könyörgött menjek be. Többször kiszaladt egy ölelésért, pusziért és próbált becsábítani. Na de én még csak fürdőruhát se vittem, csak a fotómasinát)
Szavak helyett képek jönnek, beszédesek:)
Fotózz és végre menjünk már
azért kaptok egy mosolyt
Hipp-hipp.............
....hurrá:))))
végre vízben
kötél alatt
"édesapucimmal"
Mit csináljak?
akkor ugrok
meg úszok
így is :)
imádom
egyensúlyozom
kövess apu:)
ketten
ugrok:))
leér a lábam.............
csodás érzés:)))
