A hosszú nyári szünet után végre újra indult az úszás a régi helyen. Kőbányán a tanuszodában. Igaz, hogy nincs közel de a két oktató, Karcsi bácsi és Kriszta néni miatt, na meg főleg Grétikém miatt úgy döntöttünk nem keresünk másik, közelebbi uszodát.
Kicsit nehezményezte csinikénk a szabályokat. A jót könnyű megszokni, márpedig a strandon nem voltak feladatok. Illetve csak egy. Érezze jól magát :)) Na ennek most megittuk a levét. Sírt, hogy nem akar merülni, nem akar háton lebegni, nem akar gyakorlatilag semmi mást csinálni mint ugrálni. Na de ebbe mi nem egyeztünk bele. Az óra végére már kezdett visszarázódni a feladatok közé. Mondjuk el is fáradt kellőképpen. Nem várta meg a végén a játékot hanem már hamarabb kérte a törölközőt és jött ki a vízből. Gyors szauna majd öltözés és indulás.
Azért az látszott rajta, hogy nagyon élvezte a vizet. Örült, hogy találkozott Lucával, Szofival és a többiekkel. Na meg maga az, hogy ott volt velünk Apa. Igaz, hogy sokat bújt hozzám de nagyon örült Z-nek:))
