Egész jól aludt csodacsibe az éjszaka. Kipihenten és rosszalkodásra készen ébredt reggel 1/4 7-kor:) Úgy volt, hogy megyünk ma a bölcsibe, Marika nénihez. De máshogy alakult. Beszéltem Gyöngyi barátnőmmel telefonon és inkább úgy döntöttem, hogy megyünk hozzájuk. Barnizzon Grétike:)) Mikor ráadtam a kabátot, sapkát elrohant, hogy Ő nem veszi fel a kiscsizmát. Mondtam neki, jó akkor én egyedül megyek Barnihoz. Ahogy meghallotta a kisbarátja nevét, rögtön ült le a lépcsőre és hagyta, hogy ráadjam a cipőt majd türelmetlenül topogott az ajtóban, hogy induljunk már. Jót játszottak. Elröpült az a két óra. Délben jöttünk haza és már a kocsiban elaludt, pedig 5 percre sem laknak tőlünk.
Ébredés után evett aztán indultunk miklósra Melindáékhoz. Lilla kicsit nyűgös volt de azért így is jól érezte magát csincike. Alig akart hazajönni. A végére már Lilla is oldódott és még mosolyt is csaltunk az arcára. Sőt, még puszit is osztogatott. Igaz csak Grétike kapott belőle, de neki aztán bőven jutott. Na meg adott is:)) Hazafelé már úgy kellett szórakoztatnom a kicsilány, nehogy elaludjon. Nagyon elfáradt a mai napra. Itthon csak elnyúlt a szőnyegen és elég elmélyülten figyelte a játékait:) Ahogy hazaért az apja is már fogta is a kezünket, hogy menjünk fel fürdeni. Ott még egy kis hancúr. Majd itt lent hozzám bújva hamar elaludt.
Olyan édes amikor bújik. Esténként hatalmas sóhajjal "hazatér" hozzám. Ha nem ülök a kanapén akkor jön és fogja a kezem, vezet oda. Majd miután én elhelyezkedek akkor felmászik hozzám. Befészkeli magát, olyan szorosan bújik ahogy csak tud, és elalszik. Pedig ügyesen el tud aludni egyedül is. De számára ez a bújás már hozzátartozik az esti rutinhoz.- Én meg imádom amikor ott szuszog mellettem:)) Hálát adok az Istennek, hogy az anyukája lehetek ennek a gyönyörű kicsi lánynak és remélem kapok még legalább egyszer az életben tőle lehetőséget arra, hogy még egy gyönyörűség anyukája lehessek
