Régen nem ünnepeltük, nem is igazán tudtunk erről az ünnepről. Tavaly jött haza Gréta az iskolából azzal, hogy Márton napon együnk libát vagy kacsát, mert az a szokás és épp arról tanulnak. Hát ettünk :).
Most már nem is kellett külön kérnie. A hétvégi bevásárlás során automatikusan került bele a kosárba a kacsa, merthogy mi a kacsát jobban szeretjük mint a libát. Este már nagyon időben elkészült a vacsi de nem ettünk. Vártuk, hogy Z hazaérjen a munkából.
Mindenki jól lakott. A majd 2 kiló (sütés előtt volt annyi) húsból nem sok maradt :)
Megadtuk a módját a Márton napnak.